PóóóÓÓóóók

Ha nem tudsz röhögni magadon, mi majd megmutatjuk, hogyan kell.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

Már húsz másodperce nem gondolok rá!

2010.11.24. 10:27 - Pók

Címkék: archív értékellek mint pókot

[Csak egy kis konferencia flört (sic)]

1. 

Rút csak egy ellenszenves kollegina volt. Általában pökhendin beszéltem vele, mert a bértábla szerint ő 3A kategóriába tartozott, én meg 4M-be, ami azért hát hogy is mondjam csak, őt egy röhejes kis senkivé minősít hozzám képest, de azért soha nem gondoltam rá.

Hordtam a méregdrága karórák utánzatait, 80-100 szavas angol szókincsemmel és némi korlátoltságból eredő magabiztonságommal lehengereltem mindenkit minden konferencián. Rútot is, de ezt észre sem vettem. Rút abszolút nem érdekelt. Nem is tudom, ki az.

Hozzám hasonlóan ellenszenves és nagy pofájú multicéges droid volt. Droidtestére óriási mellek voltak csavarozva. Arca régen nem volt scar, de azóta Scarlett. Feneke Beyoncé, lába mintha Rihanna. De engem abszolút nem érdekelt. Soha nem néztem rá.

A hülye kurvája kitalálta, hogy bevezeti a HAL 9000 rendszert a cégnél. És ezt komolyan is gondolta! Ez semmi, de ezen dolgozott folyamatosan! Hihetetlen.

A HAL 9000 rendszert részben én terveztem, és tudtam, hogy egy rakás szar. Munka helyett általában whyskiztem vagy maszturbáltam (a főnök haverja vagyok, hehehe), ezért mindig is lenéztem, aki hisz is a munkájában. Így amikor Rút jött, hogy vezessük be a HAL-t, én csak kiröhögtem, és a háta mögött szamárfület mutattam neki.

Az volt a legjobb, amikor Rút beszélt (ja, cseh a csaj), én tolmácsoltam. Valahogy így festett a dolog:

Rút: "És íme, a tanulmány, amit készítettem, világosan megmutatja, hogy a kisebb hibái ellenére a HAL a legalkalmasabb rendszer a jelenlegi céljaink elérésére."

Én (fordítom): "És íme, én egy hülye cseh pina vagyok, aki imádja a faszt, ezért aki felkeres a szobámban, azt mind leszopom. A HAL egy rakás szar."

Hát komolyan mondom, ez volt a karrierem fénypontja. A csajt lefokozták, engem hősként tiszteltek. A főnök átküldte a titkárnőjét dugni. Haláli volt!

(Itt 5 oldal kimarad - a szerk.)

 

4.

Rútra egyáltalán nem gondoltam. Soha. Egy kicsit sem. Túl olyan izé, meg asszisztens... Állítólag azokkal nem szabad vegyülnünk... Meg olyan jó nő, biztos nincs esélyem nála... Bár az excsajaim kivétel nélkül vagy tévés hittérítőnek, vagy George Clunynak néztek engem, de azért akkor is.

Eleinte naponta konstatáltam, hogy Rút hidegen hagy. Aztán óránként vagy percenként vettem róla elégedetten tudomást, hogy nem érdekel. Később még közönyösebben nyugtázgattam: "Már húsz másodperce nem gondolok rá! Már huszonegy másodperce nem gondolok rá! Már huszonkét másodperce nem gondolok rá...!"

Nem gondoltam rá. Egy kis szar senki volt. Útszéli kurva. Én meg... A szerénységem akadályoz meg benne, hogy leírjam, mi minden voltam és vagyok.

(17 oldal kimarad... a szerk.)

54.

Bécsben a konferencián Agnieszka Slawiczek szervezett mindent. Rút is ott volt. Szikrázott a levegő. Utáltam. Közönyös voltam. Néztem a mélykék szemeibe. Félrevonultunk. Barátja volt. Ja, nekem meg feleségem, egész kiment a fejemből. A francba! 12 éve megígértem, hogy elmegyek a kisfiamért óvodába, és azóta elfelejtettem hazamenni. Na mindegy. Multicégnél dolgoztam, alig 27 szinttel a vezér alatt (még hat év, és évente egyszer megpillanthatom magát a Főnököt! És tíz év múlva meg is érinthetem majd a cipőtalpát a nyelvemmel!), sármos, minden nő szerint Robert Redfor de Niróra hasonlítok, Rolex kvarcórám van, szóval a feleségem úgyis megbocsát. Rút visszafogottan viselkedett. Lefeküdtem aludni. A kollégák mondták, hogy lemaradtam egy nagy buliról, Rút és Agnieszka seprűnyéllel mutattak be leszbi show-t, és pingponglabdákat lövöldöztek a férfikollégákra... De rajtam már pizsama volt és bajuszkötő, ezért csak morogtam egyet. Álmomban Rúton gondolkoztam, hogy mennyire nem érdekel. Hát nagyon. Pfffh...

(207 oldal kimarad... a szerk.)

453.

Bécsben, a konferencián, Rút bal válla végig az én jobb fenekemhez ért. Agnieszka furán nézett. Rút mellett foglaltam szobát. Éjszaka átjött, és az ajtóban állt hálóingben, de én éppen hugyoztam. Aztán az ablaka alatt szerenádoztam fél négyig, de ő éppen hangosan epilált, ezért nem hallotta. Másnap cipőt vett (na, ez tipikus, ilyet még sokat csinált, komolyan, herótom lett tőle), meg SMS-ezgetett. Ha tudtam volna! De nem tudtam. Berúgtam, lehánytam, megvertem. Ő is engem. Közben egész végig nem gondoltam rá. 

Harmadnap áthívott. Nem találta a szóközt a telefonján. Én sem. Nem tudtam, mi az a telefon angolul. Szenvedélyesen szeretkeztünk. 

- Tavaszi szél - mondta.

- Vizet áraszt - mondtam.

- Virágom - mondta.

- Virágom - mondta.

Kézen fogtam. Levittem a medencéhez. Orosz turisták üvöltöztek a holdfényben, ukránok hánytak a bokorban, egy magyar nyugdíjas Máté Pétert hallgatott, a távolban rexeztek. Gyönyörű volt minden. Rút is. De nem érdekelt. Szerettem.

- Szeretsz? - kérdezte.

- Szeretlek, azt hiszem. De ezt nem mondtam. Inkább gyengéden megcsavartam az orrát, és belelöktem a medencébe.

Szerintem értette.

Hazamentem a feleségemhez, és kikaptam a kezéből a vakolókanalat. Házat épített a távollétemben. E gesztustól belém szeretett. Kicsit Rútra emlékeztetett. Ugyanannyi keze és lába volt. Jobb híján én is belészerettem. Nem volt rút. Nem volt Rút.

(Itt 47 oldal marad csak ki... a szerk.)

499.

A konferencián Plovdivban egész végig totyogva jártunk: Rút talicskázva, én mögötte nyusziugrásban, és közben benne volt a hímvesszőm. Agnieszka megkérdezte, hogy van-e köztünk valami. Nem volt.

Mellette vettem ki szobát. Elváltam és elvettem ugyanazt a nőt kétszer egymás után. Rút szakított valakivel, akivel össze sem jött, és összejött valakivel, akivel nem is szakított.

- Szeretlek. Hadd nyújtsam át ezt az 500 oldalas jegyzéket az apró testi hibáidról, amit életed végéig lapozhatsz, a kétségbeesstt sírásig hergelve magadat, hogy mennyire tökéletlen nő vagy, és vajon találhat-e vonzónak valaha férfi. De hidd el, egy férfi vonzónak talál. A te kis utolsó esélyed. Én volnék az.

Mosolygott. Meghatódott. Szerettem. Átszaladtunk az aranyhídon, lekungfuztam néhány moldáv biztonsági őrt az ő kedvéért, egész nyáron minden nap tiszta inget vettem a kedvéért, havonta gyúrtam, hogy szeressen, szeressen ezen a két napon. De különben abszolút nem érdekelt. Viszont szerettem.

A távolban céges beszámolók lapjait legyezgette a szél, valaki meghitten termelési jelentést gépelt a távolban. Az ablakokon PowerPoint prezentációk villództak, rossz, de drága, drága, drága szivarok illatát hozta az esti fuvallat. Boldog voltam! Ja, és ez a nő is itt volt valahol. Boldog voltam!

- Ha azt mondod, hogy szeretsz, otthagyok érted mindent, és örökre a tied leszek! - mondta.

De sajnos nem hallottam. 

- Hogy mi? Új szerverspecifikációk kellenek? Majd megcsináltatom Jozeffal, azt hiszi, ő lesz az új csoportvezető, ezért igyekezni fog... de amint kész lesz, kirúgom, hogy a lába nem éri a földet, hahahaha! - mondtam. 

Rút szeméből eltűnt a tűz. 

- Mész te a picsába a tüzed nélkül - morogtam, és megittam egy hordó rumot. Közben eszembe jutott, hogy a feleségem három napja fuldoklik a Balatonban, és igazából őt kimenteni indultam, amikor véletlenül inkább a sármelléki reptér felé vettem az irányt, és lám, itt voltam megint. Morogva hazamentem. A feleségem imádott. Rút vesztes, senki! Nulla.

(947 oldal marad ki - a szerk.)

1157.

Mer mi a szerelem? Megmondom én. Biokémiai reakció, amely az embert szerelmessé teszi. Ez a szerelem. A visualis cortex által transzmittált jelek szubsztantív konvergenciája a szemgolyón átszűrve, de vajh! hallga! A látvány vajon vak is? Azért van a férfinak két szeme, mert a nőnek két melle? A két kis golyó nézi a két nagy golyót? És lejjebb a másik két kis golyó? Ezzel vigasztalom magam. E golyókkal.

De megvan, mi a szerelem! Ha egy kis köcsögöt megbillentünk hátulról, akkor a benne lévő zavaros lötty tetején úszkáló szardarabok nekiütődnek a peremének. Na, ez a kis köcsög vagyok én. Értem a szerelmet.

Konferencia, Poznan. Tigrisbukfencben közlekedünk, ő pókjárásban. Agnieszka nem érti. Rút mellett kérek szobát. Bemegyek hozzá. Kiküld. Kimegyek hozzá. Beküld. Leküldöm. Megküld. Sír. Bömböltetem a 100 Folk Celsius legszerelmesebb számát. Rájövök, hogy több nap mint kolbász. Hm, ebből egy jó kis prezit csinálok másnap. Soha többet nem találkozunk.

(...)

2959.

Konferencia Nickelsdorfban. Virágot veszek. Rút mellett veszek ki szállodai szobát. Egész este a földön fetrengve visítunk szomorúan. Agnieszka felvonja a szemöldökét. Megdugok egy hercegnőt. Rút rám sem néz. De nem bírja. "Imádlak! Most azonnal állítsunk össze egy költséghatékonysági elemzést!" - duruzsolja a fülembe. A helyi sörgyár egész termelését egyenesen a gyomromba vezetem. Berúgok. Rút duzzog. Öri hari. Hazafelé bömbölök. A 64 gigás MP3 lejátszómról Zámbó Jimmy legszebb dalai szólnak.

(...)

198562.

- Egyszer úgy elélveznék.

- Neked is éppannyi időd volt, mint nekem.

Hehehe. Ezt egy konferencián mondtam, Fűzfőn. Agnieszka rám mordult. Rút szobája mellé kértem szobát. Nem szerettem. De az éjszaka varázslatos volt. A távoli nitrokémiai üzem záptojásszaga aranyozta be a levegőt. Lecsúszott keletnémet alkoholisták hánytak a Balatonba. 

- Igen? - kérdezte Rút.

- Igen. - mondtam.

- Pedig a "nem" lett volna a helyes válasz - mondta Rút.

Megtanultam alkoholt szintetizálni, és örökre részeg lettem. Rútot soha többé nem láttam. A feleségem a hasára tetováltatott engem, és oltárt épített a tiszteletemre, ahol megállás nélkül sírva imádkozik hozzám. 20 évente egyszer integetek neki. Olyankor egy évig nem kell ennie, a boldogság táplálja.

(...)

156545487884848.

Mellé kértem szobát... Agnieszka... Rút mérges... Soha többé... Alkohol... Feleségem... Iktatási szám... Mission statement... PowerPoint...

(...)

546546546546546547487844785248418.

Konferencia... Szomszéd... Rút... Rossz válasz... Soha többé... Feleség... Cég...

A bejegyzés trackback címe:

http://pooooooook.blog.hu/api/trackback/id/tr712448359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.