[Letiltottam MSN-ről]

Pár éve történt, hogy egy internetes társkereső oldalon megismerkedtem egy jóképű, inteligens, Balázs Palira emlékeztető "tipikus jó pasi"-val.

 

18 éves voltam és naiv, ezért hamar jött a vörös köd meg a nagykönyv, és a harmadik randin egyszer csak óriási csattanásra kaptam fel a fejemet, majdnem urgottam egyet ijedtemben: az első csók volt.

 

A negyedik randin három óráig magyarázta, hogy miért akarok lefeküdni vele, és miért tesz nekem óriási szívességet azzal, ha erre hajlandó. Mutatott egy PowerPoint prezentációt is erről, az teljesen meggyőzött. Főleg, hogy ennyit készült, csak az én kedvemért! Mondjuk más női név volt az enyém helyett mindenhol, de ezt betudtam a sietségnek. A sajátját azért jól le tudta írni.

 

Az aktus után közölte, hogy 3 perc múlva indul a gépe Bangkokba, ahova 27 évre ki kell mennie, és még fogat kell mosnia, de azt csak üres lakásban tud. Így hát eljöttem, boldogan, hogy végre van egy vőlegényem, akivel ki tudja, talán Bangkokban fogunk élni, és majd együtt költözünk haza a sok-sok gyerekünkkel 27 év múlva.

 

Egyébként 210 menyasszonya volt eddig, de ebből én voltam a második komoly. Legalább is ezt éreztem. Hiába, a pepita köd!

Később hívtam, hogy beszéljük meg a kapcsolatunkat, de azt mondta, hogy most fáradt a jobb keze, amiben a telefont tartja, a balban pedig egy poharat fog, amit nem tud letenni, mert akkor felmelegszik benne az ásványvíz, így nem tudtunk beszélni.

 

Aztán egyszer találkoztunk (sajnos haza kellett jönnie Thaiföldről, és ez akkora sokkot okozhatott neki, hogy elfelejtette, hogy kint volt, legalább is nem tudta, miről beszélek), hogy szakítsunk. Én kérleltem, hogy ne szakítsunk (bézs köd, ugye), erre azt mondta, hogy oké, úgysincs kedve velem beszélni, meg rohan egy szexorgiára. Ja, és le akar telepedni (ezt már az emeletről kiabálta le, négy női comb közül), és velem nem tud, mert túlságosan nagy a szívében a szerelem irántam, és csak megégetné magát.

 

Könyörögtem neki, hogy akkor szeressen egy kicsit kevésbé, csak ne szakítson velem (hiába, olajzöld köd), de nem volt hajlandó.

 

Egyszer aztán MSN-en azt írta, hogy ma jó napja van és rendes, ezért leszophatom én is. Na, ezen tökre megsértődtem. Megfogadtam, hogy csak hetente egyszer hívom fel ezentúl sírva. Ebből majd tanul a szemétláda.

 

A tanulság egyértelmű: messze el kell kerülni a "tipikus jó pasi"-kat, a különböző színű ködöket, a közhelyeket, és főleg a nagy zajjal csattogó csókokat. Idegesítik a szomszédokat.