Beküldőnk tudja, mitöl dörög a légy, hiszen a szakítás eukonform módon vet véget egy humán örömforrásnak. Előre az EU-be!
Olvasom itt a magyar ugaron rekedt, begyöpösödött, bőgatyás szerencsétlenek kifinomulatlan, antiintellektuális posztjait, és annyira sajnálok mindenkit, aki nem rendelkezik az énrám jellemző hiperfinomult, csúcsművelt weltanschauval.
Mert azért más az, ha az ember horizontja a görög filozófus óriások vállán nyugvó nagy Nyugat, nem pedig a kerti pöcegödör, mint a magyarságuktól katatón szerencsétlen 9,99999 millió zombié.
Érdemes néha meghallgatni egy igazi szerencsés világjáró, kozmopolita, széles látókörű, kiművelt emberfőt is, mint például engem, hogy okuljatok, ti nyomorult kis hülyék.
Történt velem ugyanis, hogy kijutottam Nickelsdorfba. Na jó, nem kell hanyattesni, csínján a dícséretekkel, egyszer, ha keményen dolgoztok, talán veletek is megtörténhet, bár nem valószínű. Nekem 197 az IQ-m, és otthon rendetlenség van nálam a sok diplomától, szóval azért nem úgy van ám az ilyesmi.
A nyugaton minden más. Itt a nők valami hihetetlenül szabadak, műveltek, szexuális kultúrájukról heteken át tudnék előadást tartani. Lehet, hogy csak egy fél napot voltam kint, de azért az én képességeimmel ezt nagyon gyorsan fel tudtam ám mérni. Meg ebből is diplomáztam ugye.
Kint a nők pl. nem szeretik, ha a férfi bezárja őket a lakásba. A lány, akivel összejöttem (kapcsolatunk kissé pszeudo-freudiánus, heideggeri-fassbinderi ötvözete volt a Bauhaus és a Sturm und Drang mozgalmaknak, némi dadaista-empiriokriticista beütéssel, csak úgy mondom), azt is nehezményezte, hogy elszedtem a telefonját, és minden SMS miatt hangosan kérdőre vontam. A verésre is rosszul reagált. Szakítottunk is.
Szóval üzenem nektek, ó, képességek és kúltúra terén nálamnál jóval kevésbé szerencsés honfitársaim, hogy bőven van még mit tanulnotok a nagy Nyugattól, amely felé most le is borulok ötperces imádsággal az ajkamon.
Fontos megfigyelésem még (publikáltam is), hogy a nyugati nők mind utálják a bőrkabátot, és a kedvenc fagylaltjuk a vanília (nem a szar csoki, mint a nőnek alig nevezhető magyar boszorkányoké).
Mind becsukja a szemét csókolózás közben, és mindet Heidinek hívják. Mind közepesen hosszú szoknyát hord, szeret korcsolyázni, de síelni nem annyira. Mind ott lakik a Mozartstraße 24. szám alatt, a hatodik emeleten, és a sarki optikusnál dolgozik.
Legalább is én ezt tapasztaltam, és semmi nem utalt arra, hogy ne így lenne minden esetben.
Na most ez melyik magyar nőről mondható el? Van még hova fejlődnünk, emberek.
Utolsó kommentek